King viselt dolgai – Ez a király, nem király!


/kép: Martin L. King kommunista iskolán!/

EGY IGAZI BÉKEPAP

A közvélemény nagy többségének nincs fogalma az Amerikában minden év januárjában ünnepelt rev. Martin Luther King viselt dolgairól. Az alábbi adatokat az Internet-ről halásztam ki, s aki elolvassa elgondolkodhat azon, hogy vajon miféle világban élünk.

A szinesbőrűek polgári jogainak (Civil Rights Movement) élharcosa, ifj. Martin Luther King baptista hitszónok (1929-1968) eredeti neve Michael King, azonos az apja nevével, aki egy vallásos szertartáson bejelentette, hogy ezentúl — ő és a fia — a «Martin Luther King» nevet viselik.

John Lewis Smith amerikai ügyész 2027-ig zárolta a King megfigyeléséről szóló okmányokat.
Rev. Ralph Abernathy “And the walls Came tumbling down” /És a falak leomlottak/ c. könyvében (1989) leírja, hogy Memphis városban King az utolsó orgiás éjszakáján nemcsak a szokásos házasságtörését követte el, de az egyik nőt bestiális módon fizikailag bántalmazta. Charles D. Brennan az FBI akkori igazgatóhelyettese John P. East (R-NC) szenátornak leírta levélben King “tobzódó viselkedését és életmódját, ami szerinte arra mutat, hogy «bestiális megbecstelenítő és durva módon kezeli a nőket.»

Éppen ezért módfelett furcsa, amikor az igehirdető így szól. Nem csoda, ha Lyndon B. Johnson amerikai elnök «képmutató hitszónok»-nak nevezte Kinget.

“Visszautasítjuk az erőszakot, nem alacsonyítjuk le magunkat a gyűlölettel, és a szeretetet nem viszonozzuk gyűlölettel.” /MLK/

A Wall Street Journal jelentette először, hogy King, a Boston University-n plagizálta a doktori disszertációját: mintegy 50 mondatot lopott el dr. Jack Boozer munkájából. Na és ki volt akkor az amerikai “National Endowment for the Humanities” elnöke, aki tudatosan eltitkolta King szöveglopását (plágium!)? A G. W. Bush kormányzat jelenlegi alelnökének, Dick Cheney-nek a felesége! […hm]!

Madarat tollárólKing magántitkára, Bayard Rustin volt 1955-től 1960-ig, aki 1936-ban lépett be a New York City College Ifjú Kommunisták Ligájába, majd mint katonaszökevényt 1944-ben bebörtönözték. 1953-ban 60 napot töltött kaliforniai börtönben «homoszexuális fajtalankodásért.»

King marxista volt, ez nem is tagadta, sőt maga vallotta be David J. Garrow életrajzírójának. King könyvet írt “Stride toward freedom” /Küzdelem a szabadságért/címmel, amit a kommunista Stanely Levinson szerkesztett sajtó alá. 1964-ben Nóbel Békedíjjal tüntették ki. Memphis városban (Tennessee) 1968. április 4-én, amikor kilépett a szállodája erkélyére, hogy üdvözölje az összesereglett tömeget, valaki agyonlőtte.

Washingtonban 1964-ben iktatták be a Polgári Jogok Törvényét (Civil Rights Act), ami garantálta a négerek egyenlő jogait a lakás lehetőséghez, a közéletben az intézményekhez, és az iskolákhoz. – Miután megnézed alább Szacsi Detroit-filmjét megkérdezheted, hogy a «Civil Rights Act» törvény városok, középületek, lakóházak megrongálására illetve megsemmisítéséhez is adnak jogokat?…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: