A munkásőrség csodafegyvere


“A legkényelmesebb változatot magyar fegyvertervezők hozták ki a Kalasnyikovból. Nagyon kevesen ismerik az AMP-69 jelű fegyvert. Valódi “de Lux” verzió. Ez a fegyver a hagyományos, géppisztoly üzemmódon kívül, a gáz átömlő furat elreteszelésével és emelt lőportöltet indító (vak)lőszer alkalmazásával, a csőhosszabítóra, “tromblonra” húzott puskagránát kilövésére vált alkalmassá. Ehhez az üzemmódhoz optikai irányzékot használt a lövész. Három gránátfajta (kumulatív, repesz és gyakorló) kilövésére volt alkalmas, max. 450 méteres távolságba. Válltámasza hidraulikus fékezésű teleszkóppal csillapította a lövő vállára ható erőt, az első markolat rugós csillapítással készült.

A fegyverállványokon e hidraulikafolyadék kifolyását megakadályozandó, csövével lefelé tárolták ezeket a fegyvereket. Az AMP-69-et nem rendszeresítették a Magyar Néphadsereg lövész alakulatainál, rendszerben volt viszont a Munkásőrség lövészalegységeinél. Rajonként egy ilyen fegyver növelte a 8 főnyi alegység tűzerejét. Az AMP-seket többnyire fel lehetett ismerni eltört, vagy sebhelyes orrukról – jó nagyokat ütött a nem megfelelően tartott optika. A jobb combra szíjazott gránáttartó táska eléggé nehézkessé tette a lövész mozgását, de tény, hogy a rajok tűzereje nőtt ezáltal. Páncélátütő ereje 8-10 cm vastagságra bőségesen elegendő volt. (…)” /forrás: www.makettinfo.hu/

:: Ha a békésen tüntető magyarok ellen kirendelt barbár rendőrök ezzel a csodafegyverrel a tömegbe lőnek, 5-6 halott és 10-20 súlyos, életveszélyes sérülés garantált. (lövésenként !) Ha figyelmesen megnézed a képet, akkor láthatod, hogy azok a gránátok egyáltalán NEM könnygázgránátok!!!!!!!

About these ads

15 hozzászólás to “A munkásőrség csodafegyvere”

  1. Errőlk a fegyverről addig nem hallottam, amíg ide nem tévedtem véletlenűl. Érdekes fegyver.
    A 3. bekezdéshez: azok a “békésen tüntető”k nem voltak annyira békések, mert az én értelmezésem szerint a békésen tüntetők NEM rongálják a város köztulajdonát, NEM dobálják a rendfenntartó rendőröket utca kővel. Ha én lettem volna az a rendőr kapitány, vagy politikus, aki a rendőrségnek parancsot adott, hogy teremcsen rendet, én bizony kiadtam volna éleslőszerre is a parancsot azok ellen, akik utcakővel dobálóznak és a közterületet rongálják. De nem én voltam az az ember.
    Ja és ellágyúlt a kormány! A ’91-es taxis-fuvaros blokádnál éleslőszerre kaptak parancsot a rendőrök, de hála az értelmes rendőrkapitánynak nem használták. Pedig az a tüntetés BÉKÉS volt, és a mentőautóknak rögtön nyitották a blokádot, és azoknak a kamionoknak, amik romlandó termékeket (tejtermék, gyümölcs, zöldség stb.) szállítottak.

  2. Tóth György Károly Says:

    A képen a rohamdroid kezében nem páncéltörő, hanem igenis könnygázgránát van a csőre húzva. Más kérdés, hogy az se egy veszélytelen valami, ha közvetlenül belelő valakibe, annak kakukk.
    Az előttem szólónak csak annyit: szánalmas vagy.

  3. A rajban én voltam az AMP-s. Tény: nagyot rúgott, de az amortizátor erősen visszafogta az ütést.
    A képet nem tudom, honnan vettétek, de kicsit másként nézett ki. Lehet, hogy ez valami újabb változat volt?

    “Az AMP-seket többnyire fel lehetett ismerni eltört, vagy sebhelyes orrukról…” Igen, a kiképzésen nekünk is mondták, de látni ilyet nem láttam. Persze, hülye mindenütt akadt…

    • Tóth György Károly Says:

      fotokam: akkor töri be az ember orrát, ha közvetlenül ráfekszik a tokfedélre, és úgy bámul bele az optikai irányzékba, ekkor a hátramozduló irányzék nem ismer tréfát, és a szigorú szerszám alapos orrbavágást ad. Helyesen, szakszerűen tartva nem töri el az orrát az embernek, sőt, még fel se rúg lényegesebben a fegyver, mint egy sorozatlövésnél, de köztudomású, hogy a munkásőrség soraiban nem csupa kiköpött rambó került, a sörpocakos pojácák – politikai felhangtól függetlenül, a világon minden “polgárőrség, nemzeti gárda, népfelkelő csapat, forradalmi gárda” lényegében ilyen ön-, és közveszélyes civilek gyüjtőhelye, akik hobbiból vasárnaponként katonásdit játszanak ötvenévesen is – ennél csúnyább baleseteket is szenvedtek már.

  4. Az előző írásokhoz szólva!
    A tokfedélre nem lehet ráhajolni az AMP-nél,mert az optika az oldalán volt. Jobbkezeseknek balról,balkezeseknek jobbról.
    A páncél átütő ereje 200mm-es vaslemezt is átvitte!
    Ezt saját magam tapasztaltam!
    És nem csak az optika csinált sérülést,hanem a sisak is,ha nem volt szorosan felcsatolva és előre csúszott lövéskor.
    Bár a nyolc év alatt nem láttam ilyen jellegű,komolyabb balesetet.
    Egy kis monokliba,vagy kék foltba még senki sem halt bele.
    Nem csővel lefelé volt az állványon,mert az olaj akkor folyt ki a váltámaszból

    • Tóth György Károly Says:

      Az előző íráshoz hozzászólva:
      1., azért kell ráhajolni, mert az oldalán volt, illetve van.
      2., “a páncél átütő ereje” – a páncélnak nincs átütő ereje. A páncéltörő lövedéknek van, de átütő erőről haditechnikában inkább kinetikus páncéltörő lövedékeknél beszélünk, kumulatívoknál kevésbé, ott inkább” képesség” van.
      3., 200 mm-es “vas”lemez nem létezik, ilyen vastagságú lemezt csak ötvözött vagy edzett acélból készítenek.
      4., elhiszem, hogy a partizánelfekvőben előfordulnak olyan egyének, akik még a sisakot sem képesek rendesen felcsatolni,a Honvédségnél azért ez még a legbalf..abb sorkatonának is meg lehetett tanítani, márpedig, sajnos, a fegyvereket alapvetően katonáknak tervezik.
      Egyébként a munká sörösség tagjai által elszenvedett tipikus kiképzési balesetek – AMP-vel betört orr, üvegcserépbe belefekvés, égési sérülés RPG gránát kifúvó lőporgázától, újjbecsípődések, forró cső megfogásából eredő marokégés, durva dörejártalmak – láttam egy pár ilyen nyomát és baleseti jegyzőkönyvét – a fekete-afrikai, nem az európai hadseregekre jellemző.

      • Ez így van. Ezt a fegyvert géppisztolyként is lehetett alkalmazni. Nem volt olyan pontos mint az eredeti deszant fegyver. Mert nem volt rajta csőszáj fék, és ezért nagyobb volt a szórása.

      • Így van. A komulatív lövedéknek nem átütő ereje van. Ennek a lövedéknek a fej része alumíniumból van, ami becsapódáskor alkalmazkodik a harcjármű domborulatához, így nem pattant le róla. A becsapódáskor a benne lévő töltet iszonyú magas hőmérsékletet hozott létre, ami átolvasztotta a jármű páncélzatát, és az olvadékot be robbantotta a járműbe. Mind ez a másodperc tört része alatt történt. A bemeneti nyílás fél ökölnyi, a kimeneti akár fej nagyságú is lehetett. Tényleg félelmetes fegyver. Lehetett vele kilőni repesz gránátot is, akár 400 méterre is. Ezek a gránátok is különbözőek voltak. Repesz, szemcsés, napalmmal töltött, stb. A fegyver vissza ütője, a kilövő könnyen cél személlyé válhat, mert a leg ideálisabb lövési helyzet, a térdelő. Mellékesen nem igaz semmi az orrcsont törésekről. Ennek fegyvernek a használatához minimum 80kg-os kezelö kellett. A baj ott volt, ha nem támasztotta be a fegyvert a vállához elég erősen, ugyan is vak lőszer indította a lövedéket, ami ez után rakéta ként működött. A start energia komoly vissza rúgást idézett elő, ami nagy fájdalmat okozhatott ilyen esetben. Az optika nem okozhatott balesetet, mert nem közvetlenül ráfeküdve, hanem megfelelő távolságról kellett bele nézni, úgy mint a vadász puskáknál. A honvédségnél valószínűleg azért nem került alkalmazásba, mert a muníciót egy külön személynek kellett szállítani, ugyan is a gránátok elég nagyok, és nagyon óvatosan kell bánni velük.

  5. veszprém megyei híradó Says:

    A csővel lefelé tárolás marhaság…)))

    A legnagyobb-konstrukciós jellegű-hiányossága az volt ennek a fegyvernek, hogy amennyiben gránátlövés esetén a lövész elfelejtette lezárni a gázvisszavezető furatot, úgy a nagy energiával hátracsapódó zárszerkezet csúnya munkát végezhetett. ügyancsak nagy baj származhatott volna abból, ha a tromblonra húzott gránátra véletlenül nem az indítótölténnyel, hanem éleslőszerrel lő rá.
    Lőtéri körülmények között, fokozott odafigyelés mellett persze nem történt ilyesmi, de egy stresszes éleshelyzetben…

    • Tóth György Károly Says:

      Stresszes éleshelyzetben a munkásőrség valamennyi tagja a “fusson ki merre lát” taktikai elemet tudta és akarta volna végrehajtani.
      A páncéltörő eszköz harcjárművek ellen szolgál, a munkásőrség nem arra lett kitalálva, hogy reguláris ellenség ellen harcoljon.

  6. veszprém megyei híradó Says:

    S még annyit; emlékezetem szerint a Munkásőrségnél nem “jobb combra szíjazott gránáttartó táska” volt rendszeresítve a fegyverhez. Persze lehet, hogy már nem emlékszem pontosan.

    • Tóth György Károly Says:

      volt rendszeresítve, de azzal kellett volna hordatni, aki megtervezte, mert terepen nem lehet vele mozogni, így egy idő után már ki se adták, mert gyakorlati funkciója annyi volt, mint a szobabiciklin a csengőnek.

  7. veszprém megyei híradó Says:

    Az eltört, sebhelyes orr csak afféle városi legenda.

Hozzászólás

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

%d blogger ezt szereti: