A Tizenhárom Aradi Vértanú

Az 1848-49-es Magyar Szabadságharc leverése után több mint száz embert ítéltek halálra, sokakat bebörtönöztek, erőszakkal besoroztak az osztrák hadseregbe. A szabadságharc vezetői közül többen kivándoroltak, vagy Magyarországon kerestek búvóhelyet. Az osztrák vezetés a halálos ítéleteket az 1848-as második bécsi forradalom évfordulójára, 1849. október 6-ára időzítette. A kivégzéseket Haynau táborszernagy — “a bresciai hiéna” — hagyta jóvá, aki már a szabadságharc leverése után közölte: “senkinek sem fogok kegyelmezni, és példát mutatok Európának, hogyan kell a lázadozók kedvét elvenni.”

A Bresciai hiéna
Julius Freiherr von Haynau táborszernagy (1786-1853), IX. Vilmos és a hanaui zsidó patikus lányának, Rebekka von Lindenthalnak volt a törvénytelen fia. Haynau 1849. áprilisában a fellázadt Bresciát kegyetlenséggel leverte, s ezért egész Európában, mint „bresciai hiénát” emlegették. Rábízták a megtorlást s bosszút állt a magyarságon. Battyhány Lajos miniszterelnök, a 13 Aradi Vértanú és több mint száz magyar kivégeztetése mélységesen felháborította az egész művelt világot.

Haynaut, a Magyar Szabadságharc leverése és az egy ideig tomboló terror után viharos gyorsasággal nyugdíjazták és kifizették 400 ezer arannyal. Mint új földesúr ebből birtokot vásárolt Magyarországon. (N. B. Az 1989-es magyarországi hatalomváltás után a budapesti kormány Haynau amerikai rokonait „kártérítésben” részesítette!)

“A nép, amely nem ismeri a történelmét, — mert félrevezették vagy közömbösség miatt — arra ítéltetett, hogy megismételje azt.”