Bevetted már a nyugtatót? Akkor olvasd!

Remélem, kellően felháborodtak az aljas rágalmakon?! Most tartsanak szünetet, vegyenek be nyugtatót, és csak akkor folytassák az olvasást, ha lecsillapodtak.

  • A cionizmus egy egyedülálló módszer, amelynek célja, hogy tökéletessé tegye a világszerencsétlenségeknek és az emberi fájdalomnak az átalakítását zsidó haszonná.”
  • „Az Amerikai Egyesült Államok hosszú ideig tartó függetlenség után egy nála jóval hatalmasabb államnak válik a távoli gyarmatává, a zsidó államnak.”
  • „Úgy látszik, hogy a zsidó nép egyenjogúsítása vezetett a cionizmus megszületéséhez: egy rasszista, gyarmatosító és nacionalista államhoz, amely most alakul át a végső formájába: a szadista végkifejletbe.”
  • „A választott izraeli kormány csak azért van, hogy az izraelieket ellássa palesztin vérrel. Arra szakosodtak, hogy az izraeli nyilvánosság számára gondoskodjanak a minél nagyobb palesztin-halálozási arányról. Taktikai fogalmakkal ezt az „elrettentés erejének” nevezik, de a valóságot jobban kifejezné, ha nyers vérszomjat mondanának.”
  • „Hasonlóan bibliai őseikhez, az izraeliek halálra verve szeretik látni az ellenfeleiket… bármilyen szörnyen is hangzik, az izraelieknek örömöt okoz mások szenvedése. Az együttérzés fogalma teljesen távol áll tőlük.”
  • „Izrael, minden elképzelhető embertelen indulatnak az öntetszelgő megtestesülése. A kegyetlenség megdicsőülése.”
  • „A történelem azt tanítja, hogy amikor a szadista öntetszelgés felfedi az arcát, akkor már közel van a vég. Izrael napjai meg vannak számlálva.”

(forrás: http://www.masada2000.org/list-A.html )

Nem, kérem, ezeket nem Ahmandinedzsad mondta, sem egy „neonáci”, hanem Gilad Atzmon, egy izraeli születésű zsidó író és európai hírű dzesszszakszofonos, aki kivándorolt Angliába és Tony Blair szégyenére ott írja antiszemita esszéit.

A fordító kérdései az olvasóhoz:

– Önök szerint melyik ország jelent veszélyt a világbékére, Irak vagy Izrael?

– Egy amerikai újságíró Busht a „Fehérházi félkegyelműnek” (White House moron) nevezte. Önök minek neveznék a mi országházunkban üldögélő négypárti politikusainkat, akik a fentiek ismeretében és a nemzetközi szerződéseink megszegésével hadba szálltak – nem Izrael, hanem – Irak ellen, hogy megvédjék a szegény, kis Egyesült Államokat?

– Hugo Chavez, Venezuelának az amerikaiak által baloldali populistának minősített elnöke mondta, hogy „Adolf Hitler bölcsődés kisgyermek G.W. Bushoz képest”.
Szerencsére – ahogy Bush múltkori látogatásakor kiderült – a mi vezetőink, és remélhetőleg velük a legteljesebb nézetazonosságban és elvtársi és polgári egyetértésben Önök sem osztják ennek az ”indiánproli” Chaveznek a véleményét. De mit szólnak Paul Craig Roberts-nek, a Reagan kormányzat volt pénzügyminiszter helyettesének a véleményéhez:
„Az, hogy vérlázító módon semmibe veszi a nemzetközi jogot, az amerikai polgári szabadságjogokat, a hatalmi ágak elválasztását, a közvéleményt és az emberi jogokat, Busht a 20. sz. legrosszabb tirannusainak teszi a méltó párjává.” (CounterPunch, 2006. júl. 1-2.)

– Vajon kire gondolhatott?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: